Tippek az építkezéshez

Faváz kifalazása



Az Új vagy régi, kifalazott favázas házak megjelenése vonzó. Ezt a fa és kő anyagainak ellentéte, valamint ezeknek az anyagoknak a különböző színe okozza. A gerendaszerkezet felveszi az épületre ható erőket, a kifalazás merevítő hatású és növeli a szilárdságot. A kifalazáshoz mindenféle falazótégla használható. Nagyon szép a burkolótéglás vakolatlan falazat. A vörös és barna, kézzel formázott téglák hangsúlyozzák egy öreg parasztház karakterét.

Erdekes a fehér mészhomok-burkolótéglák és a sötét faszerkezet együttes hatása is. A kifalazáskor figyelembe kell venni, hogy a fa állandóan „dolgozik’ a hőmérsékletváltozások hatására a tégla és a fa eltérő mértékben tágul. Ebből a fa és a tégla között állandó, alig észrevehető mozgások keletkeznek. Nehogy ebből a falazatban repedések, a fa és a tégla között pedig hézagok keletkezzenek és a kapcsolat tartósan szilárd és tömör maradjon, a fal mozgásait a falazáskor figyelembe kelt venni.

Fennáll annak is a veszélye, hogy a faváz elkorhad, ha a fal nincs kellően szellőztetve és szigetelve. Az alsó keíesztgerenda alá feltétlenül szigetelőcsíkot kel! helyezni. Ezenkívül a falban alul és felül készítsünk nyílásokat, hogy a levegő állandóan mozoghasson. A fa és a kifalazás közötti kapcsolat a fal hosszirányá- A kifalazás rögzítése szög- Idomokkal A fát lehető leg csak belül vakoljuk be, mivel kívül túl nagyok az Időjárási igénybevételek

Bevakolt falazat a favázban tegye lehetővé a mozgásokat, nehogy azok repedéseket okozzanak. A falra keresztben a kapcsolatnak szilárdnak kell lennie. Ezt rozsdamentes acélból készített lapos rögzítőkkel tudjuk elérni. Ezeket satuban deiékszögben meghajlítjuk, és horganyzott szélesfejű szögekkel a faváz függőleges gerendáihoz erősítjük. Elég, ha minden második vagy harmadik réteget fogunk inog egy szögidommal. A téglák a vízszintes és fügleges gerendáktól egy 1:1,5 a megfelelő , azaz 10… 15 mm távolságban legyenek. Ez azt jelenti, hogy a falazás megkezdése Iűtt felrajzoljuk a fára a téglamagasságokat és a fugaszélességeket, és a fugaszékiségeket úgy egyenlítjük ki, hogy a tér egyenletesen legyen kitöítve. Lehetőleg kerüljük a téglák magassági irányú osztását, meri az ilyen szabálytalan alakok nem szépek. Jobb, ha a faváz kedvezőtlen méretei esetén a fugákat készítjük a szokásosnál kissé szélesebbre (vagy keskenyebbre). A legalsó téglasort jól fektessük bele a habarcságyba.

Falazáskor a szükséges fugavastagságnak megfelelő lécet helyezhetünk a gerenda és a falazat közé, hogy a függőleges gerendák mellett egyenletes legyen a távolság. A burkoló falazatot a falazóhabarcs megszilárdulása után fugázzuk ki, majd a fa és a tégla közötti hézagot is. A fa melletti függőleges hézagba habarcs helyett már a falazáskor öntapadó, rugalmas tömítőszalagot is helyezhetünk cl, amely felveszi az alakváltozásokat és szigetel. A kifalazást természetesen be is lehet vakolni.

Mivel a vakolórétegős a fa közötti átmenet különösen érzékeny és soha nem marad repedésmentes, vakolás közben tegyünk be egy kb. 10 mm széles falécet, amely a fal összes mozgását [elveszi és ezen túlmenően széllel és esővel szemben tömör marad. Belső falaknál a fatartókat a fallal együtt be is vakolhatjuk. A fát előbb vonjuk be vakolattartóval, például fém terpeszhálóval vagy tégladróttal. A vakolattailó megakadályozza, hogy a fa mozgása átadódjon vakolatra Ós az megrepedjen.

A vakolatlan falazat



A vakolatlan falnál minden szabálytalanság vagy hiba szembetűnik, ezért a gyakorlott kőművesnek is gondosan kell dolgoznia, ha megfelelő eredményt akar elérni. A munka kezdete előtt el kell dönteni, hogy milyen kötés ben kívánjuk a téglákat talazni. A téglák egymáshoz viszonyított elrendezését kötésnek nevezzük; a fal a választott kötéstől függően más és más benyomást kelt. Számos különböző kötésilpus van, a választás ízlésünkre van bízva.

Az állóhézagok a váltakozó rétegekben pontosan egymás fölé kerüljenek, mert már a kis szabálytalanság Is feltű nő . A fal magassága mentén még a néhány milliméteres eltérések is összegeződnek és így a kötésben görbe függőleges vonalak jönnek létre. Az átfedés, vagyis az a méret, amennyivel az állóhézagok az egyrriás fölötti rétegekben eltolódnak, mindig pontosan egyforma legyen.

Szabálytalan kötés esetén ettől a szabálytól eltérhetünk. Gyakran tudatosan szabálytalan kötésben falazunk, ez könnyebben és gyorsabban elkészíthető . A téglákat ne sértsük meg A vakolatlan falhoz szánt téglákat szállítás és tárolás közben Óvatosan kezeljük, nehogy éleik lepattanjanak.

Egyes téglatajták burkolórninőségben is kaphatók, ekkor különösen tiszta homloklapjuk és hosszanti oldaluk van. Falazáskor ennek megfelelően fordítsukőket. Ha tél tégla vagy kisebb darab szükséges, azokat vágótárcsával vágjuk le. Az egyszerű falazótégláknál szokásos kőmű – veskalapáccsal való kettévágás, ritkán ad jó eredményt.

Kerüljük a szennyeződéseket

A falazás vagy későbbi munkák, például vakolás vagy betonozás közben előfor duló cementfröccsenések által okozott szennyeződésektől fóliatakarással Óvjuk a falat. Ha mégis cement fröccsent a falra, azt nedves ruhával vagy szivaccsal töröljük le, amíg még friss.

Munkaállványok



Egy átlagos fal falazása közben gyorsan elérjük azt a magasságot, amely fölött állvány nélkül nehéz dolgozni. Már a fej magasságban végzett munkál sem lehet elvégezni. A szokásos szintmagasságokhoz egy kb. 1,25 m magas munkaállványt kel! építeni. A legegyszerű bb és egyben általánosan alkalmazott megoldás két, fa vagy acél bak felállítása 2.. .3 m távolságban, amelyekre állványpallókat fektetünk.

Vékony deszkákat, például zsaluzódeszkákat, nem szabad használni. A munkafelület szélessége legalább 1 m legyen. Gyakran lehet látni építkezéseken téglarakásokból, habarcsládákból vagy vizeshordókból. Falazott falban alkalmazott függőleges hornyok megengedett méretei és helyzete. Az építkezési állványokon baleset érhet bennünket

Korlátdeszka Középrúd Lábdeszka

Előírásos állvány korláttal, középrúddal és lábdeszkával készített kisegítő állványokat. Ezek az állványok nem biztonságosak, ezért Ilyeneket saját érdekünkben ne használjunk. A házilagos kivitelezésű építkezéseken Is tiltják a szakmai előírások az Ilyen segédállványok használatát. Azokat az állványokat, amelyek munkaszintje a talajszint felett 2 m-nél magasabban van, a lezuhanás elleni védelemhez 3-részes korláttal kell ellátni, amely korlátdeszkábál, középrúdból és lábdeszkából áll.

A lábdeszka akadályozza meg, hogy anyagok vagy az állványdeszkákon heverő szerszámok leessenek és másokat megsértsenek. A biztonság érdekében: Az állványokat elkészülésük előtt nem szabad használni! Az állványt nem szabad túlterhelni! Az áflványpallók vége nem nyúlhat túl, mert felbillenhet. Vakolatlan és burkolt falazat A vakolatlan falazatot általában jobb minőségű , ún. burkolótéglából készítjük. Egyes esetekben egyszerű falazótéglával Is dolgozhatunk, ha a fal megjelenésével szemben nem támasztunk nagyobb igényeket. Vakolatlan talazatot minden téglafajtából lehet készíteni.

A falazat kötése



Két egymás után következő réteg állóhézagai egymáshoz képest eltolva készülnek. Ez szükséges azért, hogy a falazatnak önmagában kellő szilárdsága legyen. Legjobb ha a felső sor állóhézagos az alatta lévő sor tégláinak közepére esik, minden második sor állóhézagai pedig egymás fölé kerülnek. Ez gyakran nem lehetséges és például burkoló falazat esetén néha nem is kívánatos. Ekkor Is tartsuk be azonban a minimális, 1/4 elemhossznyi átfedést.

Falazótéglák átfedése

Így lehet falakat utólag csatlakoztatni Elvileg az a célszerű , ha az egymással összekötött öszszes falat egyidejű leg falazzuk fel. Igy lehetővé válik az egymással találkozó sarkok és falak gondos egymásba csatlakozása. A csorbázatra azért van szükség, hogy a falak között jó kapcsolat legyen, és az együtt dolgozás révén növekedjék a merevség. Sajnos, az egyszerre történő felfalazásra nincs mindig lehetőség. Ebben az esetben egy falat később is meglehet építeni, de gondoskodni kell arról, hogy utólag megteremtsük a jó kapcsolatot. Az ajánlott Fal készítésekor kerüljük a vegyes falazatot, mert a vakolatban repedések keletkezhetnek A falazás alapszabályai • A fal sorai legyenek vízszintesek. • Lehetőleg sok egész téglát használjunk.

Fogazott csorbázat vagy tompa ütköztetés fal utólagos csatlakoztatására megoldás a fogas csorbázat vagy a tompa ütköztetés. Itt hézagokat hagyunk, amelyekbe később a csatlakozófal tégláit be lehet illeszteni. De vigyázzunk: az építés Ideje alatt a már álló fal merevsége csökkenhet. Fogazott csorbázatot ezért csak akkor alkalmazzunk, ha a falat egyidejű leg két másik, egymással szemben lévő fal megtámasztja. A falkiugráson alkalmazott csorbázat a stabilitási nem csökkenti, mert a csatlakozó fal megfelelő része már készen van. Ez a csorbázat több helyet igényel.

A fekvőhézag



A vízszintes fugákat fekvőhézagnak, a függőlegeseket állóhézagnak nevezzük. A szokásos falazótégláknál a hézagokat egyenletesen ki kell tölteni habarccsal, hogy a jó ás egyenletes legyen a kötés. A habarcsot olyan vastagon hordjuk fel, hogy a kész fekvőhézag mérete 8 mm ás 1,3 mm között legyen. A két oldalon 5.. .10 mm habarcsmentes marad, hogy a habarcs ne nyomódjon ki. Erősen nedvszívó téglákhoz, amilyen például a mészhomoktégla, a habarcsot több vízzel, azaz kissé hígabbra készítsük, kevésbé nedvszívó téglák esetén, p1. klinkertéglákhoz sűrübb legyen.

A fekvőfuga habarcsát egy művelettel több egymás melletti tégla számára fel lehet hordani. Az állóhézag Az állóhézaghoz való habarcsot az edény fölött rákenik a téglára. Ha néhányszor gyakoroltuk, a habarcs oda is tapad és a téglát szabadon, a fekvőhézag habarcsába beletudjuk helyezni ás a korábban mér feltett téglához csatlakoztatni Az állóhézag függőleges legyen, vastagsága 5… 12 mm lehet.

Az a habarcs, ami a fekvőhézagból kitüremlett és a kőműveskanállal lekapartunk, nem alkalmas az álló hézaghoz, meri vizet adott le és már nem tapad olyan jól. Ezt a habarcsot dobjuk viszsza a habarcsládába és a kanállal keverjük bele. Nagyobb méretű téglák az álló- .iézagához a habarcsot a már lerakott téglára kenjük ‘agy csapjuk rá. A rácsapott habarcs Jobban tapad, mint a rákent. Ezt is többször kell gyakorolni.