Tetőcserép

A tégla- és tetőcserépgyártmányok pórusos szövetű, színesre kiégő, túlnyomó részben mázatlan  kerámiák. A téglaipar a következő termékeket állítja elő :

• tömör, kisméretű tégla,
• üreges téglák,
• falazóblokkok,
• vázkerámiák,
• fődémelemek,
• tetőcserepek.

A tégla– és tetőcserépgyártás az alábbi folyamatokból áll:

• a nyersanyag megválasztása és kitermelése;
• a nyersanyag megmunkálása, el őkészítése a formázáshoz: szállítás és tárolás, aprítás, keverés, nedvesítés, homogenizálás;
• formázás: extrudálás vagy préselés, méretre vágás;
• szárítás;
• égetés.

A tömör tégla gyártására alkalmas agyagok kevés finom és sok durva  szemcséből állnak. Ezért a tömör tégla nagy porozitású és könnyen szárítható, viszont viszonylag kicsi a szilárdsága. A pillér- és kéménytéglákat finomabb szemcsékből álló agyagból állítják elő,  így nagy szilárdságú termékeket nyernek.

Az üreges tégláknál és különösen a vázkerámiáknál, valamint a födémtégláknál megkívánt nagyobb szilárdságot ás kisebb porozitást a finom és a közepes szemcsék nagyobb mennyisége biztosítja. A vékony falú vázkerámiák készítéséhez igen nagy nyersszilárdság szükséges, amit a finom és a közepes  szemcsék túlsúlya biztosít.

A tetőcserép nagy szilárdságát, kis porozitását és fagyállóságát a nagyrészt finom szemcsékből  álló agyaggal biztosítják. A formázás leggyakoribb módja a csiga- sárszekrény sajtón való extrudálás. Ehhez képlékeny agyagpréshenger massza szükséges. Az agyagmasszában lévő légzárványok  eltávolítását légtelenítéssel végzik, vákuumsajtósegítségével. A vákuumozás hatása igen kedvező,a nyersszilárdságot mintegy 60%-kal növeli.

A tetőcserepek gyártását is csigapréseken végzik. Az így készített termék neve szalagcserép, amely csak a két hosszanti éle mentén hornyolt. A hatékonyabb zárást biztosító, mind a négy éle mentén hornyolt cserép csak formában sajtolva készíthető. A sajtolt cserepek készítésének korszerű gépe a forgódobos prés, más szóval revolverprés. Ennek az eljárásnak el őnye még, hogy így tetszőlegesen kialakított felületű,változatosabb és szebb cserepek gyárthatók. A gerinccserepeket ugyancsak revolverpréssel készítik.

A szárítás során a nyerstermékből úgy kell a vizet elpárologtatni, hogy közben káros alakváltozás és repedés ne keletkezzék. A szárításra természetes vagy mesterséges szárítókat használnak. Utóbbinál valamilyen hőforrásból származó meleg levegőt  alkalmaznak.

Az égetés a tégla- és cserépgyártás befejező és egyben legfontosabb művelete. A nyersen formázott test az égetéssel válik kerámiai anyaggá, elnyeri szilárdságát, megfelelő porozitását, alak- és térfogatállóságát. A tégla- és cserépgyártmányok égetése a többi kerámiatermékhez viszonyítva kisebb hőmérsékleten, 900-1100 °C között megy végbe.

A tégla- és cserépgyártmányok fajtái

Az üregeltség alapján megkülönböztetünk:

• tömör,
• üreges és
• vázkerámia

termékeket.

Tömör és üreges téglák

Régebben a falazótéglát tömör kivitelben készítették. A technológia fejlődésével azonban lehetővé vált a jó minőségű üregelt téglák készítése. Az üreges téglák előnyei:

• előállításukhoz kevesebb nyersanyag szükséges,
• szárításukhoz és égetésükhöz kevesebb hőenergia kell,
• tömegük kisebb,
• jobb a hőszigetelő képességük,
• térfogatuk a tömör tégláénál rendszerint nagyobb, ezért termelékenyebben falazhatók.

Az üreges téglák hőszigetelő képessége annál jobb, minél kisebb az egyes üregek mérete, és minél több sorban helyezkednek el az üregek. A sok kis lyukkal készült tégla általában jobb hőszigetelő, mint az azonos üregtérfogatú, de nagyobb üregekkel készült tégla. Az üregek a beépítés során függőleges vagy vízszintes helyzetűek lehetnek.

A födém- és válaszfalelemek üregei vízszintesek, a falazóelemek üregei vízszintesek vagy függőlegesek lehetnek. A téglák üregeltségét (üregtartalmát) térfogatszázalékban fejezik ki. A kevés lyukú téglák üregtartalma 10-15%, a soklyukú tégláké legalább 25%, és a lyukak száma legalább 50.