Építőanyag portál
Beton
A gépi keverés szabályai
dec 26th
Először a cementpépet keverjük meg, ennek során a keverőgép dobjába először a vizet öntjük. A víz mennyisége az előállítandó beton mennyiségétől, a beton szilárdsági osztályától, az adalékanyag nedvességtartalmától és a tervezett konzisztenciától függ. Az egy keveréshez
szükséges vízmennyiséget C 10-es, ill. C 12-es szilárdsági osztályú beton előállításához a 15. és a 16. táblázat tartalmazza. A víz beöntése után lapátoljunk kis mennyiségű adalékanyagot a dobba. Ezzel megakadályozzuk, hogy a cement feltapadjon a dob falára. Ezután adagoljuk a cementet. Ne a teljes cementmennyiséget juttassuk egyszerre a keverődobba, hanem részletekben, lapáttal adagoljuk. A választott vízmennyiséghez tartozó cementmennyiséget tartalmazza. A cement és a víz összekeverését addig folytassuk, amíg cementcsomók már nem mutatkoznak. Az ehhez szükséges keverési idő 30…60 másodperc.
A cementpép elkészülte után kerül sor az adalékanyag adagolására. Az adalékanyagot fokozatosan addig lapátoljuk a keverődobba, amíg a betonkeverék a tervezett konzisztenciát el nem éri. Ezt követően folytassuk a keverést addig, amíg a keverék egyenletes nem lesz. Az ehhez szükséges keverési idő kb. 3 perc. A szükségesnél hosszabb keverés a betonkeverék idő előtti merevedését (meghúzását), valamint a betonkeverék szétkeveredését okozhatja. (A nagyobb adalékanyag-szemcsék a dob aljára kerülnek.) Az idő előtti meghúzás akadályozza a keverék megfelelő tömörítését, a szétkeveredés pedig a tömörített betonban kavicsfészkek keletkezéséhez vezet. Ezért a keveréket 5.. .6 percnél tovább ne keverjük.
A betonkeverés befejeztével a keverődobot ürítő helyzetbe hozzuk, aminek következtében a kész betonkeverék kihullik a dobból. Ürítés közben a dobnak forognia kell, álló dobból a keverék nem üríthető megfelelően. A betonkeverék konzisztenciáját az ún. kanálpróbával ellenőrizzük.
Ennek során a tömörítetlen betonkeverék felületét léccel lehúzzuk, majd kőműveskanállal könyökből, 25 cm magasból gyorsan és erélyesen ütéseket mérünk a betonkeverék felületére, amíg az fényes, nedvesen csillogó, habarcsdús nem lesz. A szükséges ütések száma és a konzisztencia közötti összefüggést tartalmazza.
Beton adalékanyagok
dec 26th
A lakossági építkezésekre az adalékanyag általában tehergépkocsin érkezik. A kisebb teherbírású tehergépkocsikkal 0,5… 1,5 m3, a nagyobbakkal 2.. .8 m3 homokos kavics szállítható egy fuvarral. Ha a tehergépkocsin érkező mixerbeton adalékanyag térfogatát meg kívánjuk határozni (ezt a műveletet „köbözésnek” nevezzük), akkor terítsük el az anyagot a kocsiszekrény teljes felületén. A térfogatot megkapjuk, ha a rakfelület területét megszorozzuk az anyagréteg átlagos vastagságával. Az adalékanyag a szállítás során tömörödik, ezért a köbözés során valamivel kisebb térfogatot kapunk, mint egyébként. A kézi lerakást elkerülhetjük, ha billenőszekrényes gépkocsit használunk. Az ellenőrzés során tartsuk szem előtt, hogy a fő acélbetétek a terv szerinti helyzetüktől legfeljebb a szerkezeti magasság 5%-ával, de legfeljebb 10 mm-rel térhetnek el. Az acélbetétek tényleges helyének megengedett eltérését a tervezettől a 14. táblázat tartalmazza. A betontakarás vastagsága a tervezettnél legfeljebb 5 mm-rel lehet kisebb. A szállítás során ügyeljünk arra, hogy az adalékanyag szennyező anyagokkal ne keveredjen. Olyan tárolóhelyet válasszunk, ahonnan az esővíz lefolyhat. A tárolásra kijelölt területről távolítsuk el a növényzetet és egyéb szennyező anyagokat, majd a talajt döngöléssel tömörítsük. Ha tehetjük, válasszunk szilárd padozatú (pl. beton) tárolóhelyet.
A tárolóhely a keverőgép közelében legyen, hogy onnan könnyen és gyorsan lehessen az anyagot a keverőgéphez szállítani. Az adalékanyagot felhasználás előtt vegyük szemügyre. A szemrevételezés a szennyezettségre és a szemmegoszlásra terjedjen ki. Ha a szemrevételezés azt mutatja, hogy az adalékanyag a megengedettnél több agyag-iszap rögöt és finoman eloszlott agyag-iszap szennyeződést tartalmaz, akkor az anyagot a felhasználás előtt elő kell készítenünk. Ez azt jelenti, hogy az agyag-iszap rögöket ki kell válogatnunk és a finoman eloszlott agyag-iszapot mosással el kell távolítanunk. Az adalékanyag mosását kis mennyiség esetében talicskában, japánerben, habarcshordó ládában stb. is elvégezhetjük a következőképpen. Az eszközt félig-háromnegyedig megtöltjük adalékanyaggal, majd ivóvíz minőségű vízzel elárasztjuk és erősen felkeverjük. A keverés befejezésének pillanatában óránkra nézünk, és 1,5 perc elteltével a zavaros vizet óvatosan leöntjük, majd friss vízzel helyettesítjük. Az eljárást addig folytatjuk, amíg a víz a felkeverés után tiszta nem lesz.
Nagyobb mennyiségű adalékanyagból a szennyeződés eltávolítása az építéshelyen már nem oldható meg. Az ilyen adalékanyag helyett jobb minőségűt kell beszerezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a szennyezett adalékanyaggal készített beton cementtartalmát — a szennyezettség mértékétől függően — m3-enként 25… 50 kg-mal növeljük meg. Ha a szemrevételezés során kiderül, hogy az adalékanyag humusszal (termőfölddel) szennyezett, ezt a barnásfekete szín jelzi, akkor baj van, mert a humuszt mosással nem lehet megbízhatóan eltávolítani. Ilyen adalékanyagot ne használjunk fel, szerezzünk be helyette másikat. Az egyéb szennyező anyagokat (falevél, fadarab, szén stb.) a felhasználás során távolítsuk el az adalékanyagból. A szennyezettség ellenőrzése után vegyük szemügyre a szemmegoszlást. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a homok—kavics arány nem megfelelő. Az adalékanyag minősége figyelmet érdemel c. alfejezetet), akkor az adalékanyagot 4…5 mm lyukbőségű rostán átrostálva kavicsra és homokra bontsuk szét. A rostáláshoz használhatunk egy vagy két személy által kezelhető, négyzet keresztmetszetű rostákat, amelyeknek az oldalhosszúsága 50.. .70 cm. A keretek mérete a rostalemez felett legalább 12 cm, alatta legalább 2 cm legyen. A rosta lehet 5 mm lyukbőségű, 1 mm vastag, körlyukú acéllemez, vagy 4 mm lyukbőségű, négyzetlyukú huzalszövet. A rostálást a rosta vízszintes irányú ide-oda mozgatásával végezzük, ügyelve arra, hogy a rosta a művelet alatt mindig vízszintes maradjon. A rostáláshoz ún. átdobórostát is használhatunk. Az adalékanyagot ez esetben lapáttal dobjuk a ferde síkrostára, amelyen a lyukbőségnél kisebb szemcsék áthullanak, a nagyobbak a rosta felénk eső oldalának alján gyűlnek össze. Az átdöbórosta hajlásszögét kb. 50°-osra válasszuk. A túl meredek rostán a lyukbőscgnél kisebb szemcsék nagy része nem hullik át. A szükségesnél kisebb lejtésű rostáról pedig a fennmaradó anyag nem tud lecsúszni, így a rosta eltömődik. Ha egyszeri átdobással az anyagot nem tudjuk megfelelően szétválasztani, akkor a műveletet ismételjük meg.
A szétválasztott homok- és kavicsfrakció tárolása során ügyeljünk arra, hogy a két frakció egymással ne keveredjen. A frakciók helyének kiválasztásakor vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt is. A szélirány felől előbb a kavicsfrakciót helyezzük el, ezt követően a homokfrakciót. így elkerülhetjük, hogy a szél a homokfrakcióból a finom szemcséket a kavicsra hordja.
Hofstadter Tüzép Pilisvörösvár
jún 24th
Az építkezéshez szükséges összes építőanyagot megvásárolhatja dinamikusan fejlődő tüzépünkön. Pilisvörösvári telephelyünkön megtalálhatók
– falazóelemek: Porotherm téglák, Ytong tégla, Leier téglák
– tetőfedő anyagok, elsősorban tetőcserepek: Mediterrán, Creaton, Leier, Tondach, Bramac termékek
– szigetelőanyagok: Austrotherm, Isover, Rockwool, Knauf-Insulation, Nikecell, Bachl hőszigetelő lemezek, valamint Villas vízszigetelő bitumenlemez tekercsek
– kémény rendszerek a Schiedel-től és a Leier-től
– gipszkartonok a Rigips-től
– tetőkészítéshez szükséges faanyagok,
– betonozáshoz szükséges betonvasak és vashálók
– kertépítéshez nélkülözhetetlen térkövek, amelyek a Leier, Weissenböck, Semmelrock és KK Beton termékei.
Központi weboldalunkat az alábbi címen találhatja: http://tuzep.hofstadter.hu/, ahol a teljes építőanyag kínálatunkat megtekintheti.
Egész évben akciós árakkal és különleges kedvezményekkel várjuk vevőinket. Országos kiszállítással juttatjuk el az építőanyagokat megrendelőinknek. Számtalan webáruházzal igyekszünk a vásárlást még kényelmesebbé és biztonságosabbá tenni vevőinknek.
Pilisvörösvári térkő mintakertünkben élő zöld környezetben nézheti meg a különböző gyártók térkő kínálatát. Megújult modern székházban várjuk Önöket és tesszük kellemessé Önöknek a vásárlást.
Cím: 2085 Pilisvörösvár, Budai út 18
Tel: +36/20-922-3807
Tégla ház és alternatívái
dec 21st
Családi ház építésekor ma már számtalan technológia áll az építtetők rendelkezésére. Egyik hagyományos építési módszer, ami hazánkban is a legelterjedtebb a tégla ház. Legelfogadottabb és ismertebb a tömör téglából készült házak, ezek leginkább régebbi építésűek. Manapság már kezdenek elterjedni a vázkerámia elemes épületek is.
A hagyományos téglaépítésű házak már csak utólagos hőszigeteléssel felelnek meg a modern hőtechnikai szabványoknak.
A tégla házakat modern, vagy hagyományos kőműves technológiával építik fel, és leginkább vasbeton födémet használnak. Ma már nem elképzelhetetlenek a költségek csökkentése miatt a könnyűszerkezetes födémek sem.
Egy hagyományos tégla ház minimális építésének az ideje 4-5 hónap, amibe már beleszámolható a kiszáradási időszak is. Mivel a hagyományos tégla ház építési technológiája során lényegesen sok víz kerül az építménybe, így nem kevés száradási idővel is kell számolni.
Tulajdonképpen a víz három építési szakasz során kerül be a tégla házba: betonozással, falazással, vakolással.
Kellemes és időtakarékos alternatíva lehet még tégla ház építésére a modern technológiával készülő nagyelemes téglák és könnyűszerkezetes födémek használata. Ezzel a módszerrel a tégla ház építése 2,5-3 hónapra is lecsökkenthető, s ebbe már a száradási időszak is benne van.
A tégla ház melletti alternatíva lehet, még amely manapság kezd elterjedni, a könnyűszerkezetes ház, ami eddig leginkább Amerikában volt ismert. Manapság már Európában is hódít ez a technológia, és Magyarországra is megérkezett.
Ám, ha ebben is a jó minőségre törekszik az építtető, akkor ez a típusú ház sem lesz olcsóbb, mint a tégla ház.
Legyél építőipari technikus!
jún 5th
Egy kis elmélet az építőanyagokkal kapcsolatban.
Az építőanyag fogalma
Az épületszerkezetekkel szemben rendeltetésüknek megfelelőén különféle követelményeket támasztunk. A szerkezetek ezen követelményeket csak abban az esetben elégíthetik ki, ha megfelelő anyagból készülnek. A megfelelő anyagból készült, és jó szerkezetek alkalmazásával válik az építkezés gazdaságossá tétele. Gazdaságos az építkezés abban az esetben, ha csak Olyan mennyiségü és minőségű építőanyagot építünk be, amennyi és amilyen a szerkezet rendeltetésének betöltéséhez szükséges, se többet se kevesebbet. A jó minőségű építőanyagokból és szakszerűen elkészített épületszerkezetek azért is gazdaságosak, mert nem szorulnak gyakori javításra, és az épület a rendeltetésszerű használatnak hosszú ideig megfelel.
Az építőipar rövid története
Az építőipar több ezer éves története folyamám az építőanyagok megválasztása, készítésé és felhasználása elsősorban csak a személyes tapasztalatokra alapult. Az építőipari szerkezeteket a velük szemben támasztott követelmények tökéletes és biztos kielégítése érdekében általában túlméretezték, az építkezés tehát egyáltalán nem volt gazdaságosnak nevezhető. A mesterségesen előállított építőanyagok minőségét és kivitelét a kialakult helyi gyakorlat szabta meg szinte minden esetben.
A XIX. század óta a társadalmi és gazdasági viszonyok változása, az építkezések egyre növekvő száma jellemezte az építőipart. A mesterséges építőanyagok tömeges előállítása, gazdaságosabb felhasználása és a hagyományos építőanyagok egy részének pótlása újabb építőanyagokkal voltak a legfőbb feladatok. Erre lehetőséget nyújtott a technika radikális és folyamatos fejlődése az építőiparban is, az egyre fokozódó acélgyártás, majd a század végén a beton megjelenése és ezzel kapcsolatbab nagy fellendülést hozott a vasbeton feltalálása. A tömeges előállítás, a gazdaságos felhasználás és az új építőanyagok alkalmazása megkívánta az építőanyagok tulajdonságainak rendszeres vizsgálatát, méreteinek és minőségének egyégesítését.
Az építőipar napjainkban
Napjainkban az építőipar, az előregyártás nagymérvű növelése következtében, egyre inkább szerelőmunkává alakul át. Gazdaságunk a dolgozók emelkedő igényeknek kielégítésére növeli az építkezések számát, ugyanakkor fokozottan megköveteli a gazdaságos, de egyben Jó és megbízható minőségű építkezést. A fokozott igényeket és követelményeket csak megfelelő mennyiségű és minőségű, Új és gazdaságosabb építőanyagok előállításával és helyes felhasználásával elégíthetjük ki. A ma használatos építőanyagok nagy része mesterséges anyag. Ezen építőanyagok tömeges előállítása csak úgy gazdaságos, ha egységesen, a legcélszerűbb gyártási eljárással, a megkívánt legjobb minőségben készülnek. A szerkezeti követelmények alapján az anyagok összetételét, pontos méretét, minőségét a Magyar Országos Szabvány (MSZ) határozzák meg. Ezek alapján lehetővé válik az építőipari szerkezetek gazdaságos méretezése, és így az építkezés során az anyagtakarékos felhasználása.
Az építőanyagok megszabott tulajdonságainak teljes kihasználhatósága szakszerű kezelésüktől és bedolgozásuktól is függ. Ezért a szabványok és műszaki előírások megszabják a szerkezetek gazdaságos méretezését, az építőanyagok helyes felhasználását is. Az építőanyagok szabványokban előírt minőségét beépítésük előtt ellenőrizni kelt. A minőséget az anyagból vett próbán laboratóriumi és munkahelyi vizsgálatokkal ellenőrizhetjük. A vizsgálatok szempontjait és módját szintén a vonatkozó szabványok határozzák meg. Rendszeresen meg kell vizsgálni a nagy mennnyiségben felhasználandó anyagokat(tipikus példa erre a rendszeres beton vizsgálat próbatestek mintavételezésével), továbbá azokat, amelyeknél az előírt minőségtől már csekély eltérés is kedvezőtlenül befolyásolja a szerkezet rendeltetésszerű használatát.
Az építőanyagok vizsgálata
Nagy jelentőségű az anyagvizsgálat az építkezés helyén fellelhető természetes építőanyagok minőségének ellenőrzésekor. Kielégítő vizsgálati eredmény esetén ugyanis lehet ővé válik ilyen anyagok felhasználása mesterségesen előállított drágább anyagok helyett, és ezek beszerzési és szállítási költsége megtakarítható. Nagyon fontos az építkezés helyszínén alapanyagokból előállítot anyagok (habarcs, beton) vizsgálata, mert ezek minősége a kedvezőtlenebb munkahelyi körülmények miatt esetenként nagyon ingadozó lehet. Az építőanyagokat a felhasználás szempontjából tulajdoságaik alapján ítéljük meg. E tulajdonságok egységes megismerés érdekében az építőanyagok vizsgálatát úgy kell szabályozni, hogy az bárhol és bármikor elvégezve ugyanarra az eredményre vezessen. A vizsgálatok eredménye valamilyen mérőszám vagy megállapítás. Arra természetesen nem kerülhet sor, hogy a beérkező anyag teljes mennyiségét előzetesen megvizsgáljuk. Ezért csak egyes, találomra, meghatározott mennyiségben kiválasztott előre meghatározott szabályok szerint tudjuk elvégezni A kiválasztás művelete a próbavétel. Ilyenkor különböző próbatesteket vizsgálunk meg.
Az építőanyagok szállítása és tárolása
Az építőanyagokat lelő- vagy gyártóhelyüktől beépítésük helyéig kell szállítani, beépítésükig pedig tárolásra, raktárazásra szorulnak. A szállítás és tárolás során az anyagok megsérülhetnek, minőségük romolhat. A tönkrement anyag növeli az épitkezés anyagfelhasználását, rontja gazdaságosságát, a kárba veszett anyag pótlása más építkezések anyagszükségletének kielégítését gátolja. Ezért az anyagok szakszerű szállításának és tárolásának módját is hatósági ‚előírások szabályozzák, hogy ezek betartásával a veszteségek csökkenjenek.
Az építőipari technikus
Az építőipari technikus munkája minden területén foglalkozik az építőanyagokkal. Munkája jó elvégzéséhez tehát meg kell ismernie az építőányagokat, rendeltetésüket, tulajdonságaikat, az anyagok méreteire és minőségére vonatkozó előírásokat, minőségük vizsgálatának módját, az anyagok helyes szállításának és tárolásának, továbbá gazdaságos felhasználásának előírásait.
