Beton

A lakossági építkezésekre az adalékanyag általában tehergépkocsin érkezik. A kisebb teherbírású tehergépkocsikkal 0,5… 1,5 m3, a nagyobbakkal 2.. .8 m3 homokos kavics szállítható egy fuvarral. Ha a tehergépkocsin érkező mixerbeton adalékanyag térfogatát meg kívánjuk határozni (ezt a műveletet „köbözésnek” nevezzük), akkor terítsük el az anyagot a kocsiszekrény teljes felületén. A térfogatot megkapjuk, ha a rakfelület területét megszorozzuk az anyagréteg átlagos vastagságával. Az adalékanyag a szállítás során tömörödik, ezért a köbözés során valamivel kisebb térfogatot kapunk, mint egyébként. A kézi lerakást elkerülhetjük, ha billenőszekrényes gépkocsit használunk. Az ellenőrzés során tartsuk szem előtt, hogy a fő acélbetétek a terv szerinti helyzetüktől legfeljebb a szerkezeti magasság 5%-ával, de legfeljebb 10 mm-rel térhetnek el. Az acélbetétek tényleges helyének megengedett eltérését a tervezettől a 14. táblázat tartalmazza. A betontakarás vastagsága a tervezettnél legfeljebb 5 mm-rel lehet kisebb. A szállítás során ügyeljünk arra, hogy az adalékanyag szennyező anyagokkal ne keveredjen. Olyan tárolóhelyet válasszunk, ahonnan az esővíz lefolyhat. A tárolásra kijelölt területről távolítsuk el a növényzetet és egyéb szennyező anyagokat, majd a talajt döngöléssel tömörítsük. Ha tehetjük, válasszunk szilárd padozatú (pl. beton) tárolóhelyet.

A tárolóhely a keverőgép közelében legyen, hogy onnan könnyen és gyorsan lehessen az anyagot a keverőgéphez szállítani. Az adalékanyagot felhasználás előtt vegyük szemügyre. A szemrevételezés a szennyezettségre és a szemmegoszlásra terjedjen ki. Ha a szemrevételezés azt mutatja, hogy az adalékanyag a megengedettnél több agyag-iszap rögöt és finoman eloszlott agyag-iszap szennyeződést tartalmaz, akkor az anyagot a felhasználás előtt elő kell készítenünk. Ez azt jelenti, hogy az agyag-iszap rögöket ki kell válogatnunk és a finoman eloszlott agyag-iszapot mosással el kell távolítanunk. Az adalékanyag mosását kis mennyiség esetében talicskában, japánerben, habarcshordó ládában stb. is elvégezhetjük a következőképpen. Az eszközt félig-háromnegyedig megtöltjük adalékanyaggal, majd ivóvíz minőségű vízzel elárasztjuk és erősen felkeverjük. A keverés befejezésének pillanatában óránkra nézünk, és 1,5 perc elteltével a zavaros vizet óvatosan leöntjük, majd friss vízzel helyettesítjük. Az eljárást addig folytatjuk, amíg a víz a felkeverés után tiszta nem lesz.

Nagyobb mennyiségű adalékanyagból a szennyeződés eltávolítása az építéshelyen már nem oldható meg. Az ilyen adalékanyag helyett jobb minőségűt kell beszerezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a szennyezett adalékanyaggal készített beton cementtartalmát — a szennyezettség mértékétől függően — m3-enként 25… 50 kg-mal növeljük meg. Ha a szemrevételezés során kiderül, hogy az adalékanyag humusszal (termőfölddel) szennyezett, ezt a barnásfekete szín jelzi, akkor baj van, mert a humuszt mosással nem lehet megbízhatóan eltávolítani. Ilyen adalékanyagot ne használjunk fel, szerezzünk be helyette másikat. Az egyéb szennyező anyagokat (falevél, fadarab, szén stb.) a felhasználás során távolítsuk el az adalékanyagból. A szennyezettség ellenőrzése után vegyük szemügyre a szemmegoszlást. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a homok—kavics arány nem megfelelő. Az adalékanyag minősége figyelmet érdemel c. alfejezetet), akkor az adalékanyagot 4…5 mm lyukbőségű rostán átrostálva kavicsra és homokra bontsuk szét. A rostáláshoz használhatunk egy vagy két személy által kezelhető, négyzet keresztmetszetű rostákat, amelyeknek az oldalhosszúsága 50.. .70 cm. A keretek mérete a rostalemez felett legalább 12 cm, alatta legalább 2 cm legyen. A rosta lehet 5 mm lyukbőségű, 1 mm vastag, körlyukú acéllemez, vagy 4 mm lyukbőségű, négyzetlyukú huzalszövet. A rostálást a rosta vízszintes irányú ide-oda mozgatásával végezzük, ügyelve arra, hogy a rosta a művelet alatt mindig vízszintes maradjon. A rostáláshoz ún. átdobórostát is használhatunk. Az adalékanyagot ez esetben lapáttal dobjuk a ferde síkrostára, amelyen a lyukbőségnél kisebb szemcsék áthullanak, a nagyobbak a rosta felénk eső oldalának alján gyűlnek össze. Az átdöbórosta hajlásszögét kb. 50°-osra válasszuk. A túl meredek rostán a lyukbőscgnél kisebb szemcsék nagy része nem hullik át. A szükségesnél kisebb lejtésű rostáról pedig a fennmaradó anyag nem tud lecsúszni, így a rosta eltömődik. Ha egyszeri átdobással az anyagot nem tudjuk megfelelően szétválasztani, akkor a műveletet ismételjük meg.

A szétválasztott homok- és kavicsfrakció tárolása során ügyeljünk arra, hogy a két frakció egymással ne keveredjen. A frakciók helyének kiválasztásakor vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt is. A szélirány felől előbb a kavicsfrakciót helyezzük el, ezt követően a homokfrakciót. így elkerülhetjük, hogy a szél a homokfrakcióból a finom szemcséket a kavicsra hordja.