Építőanyag portál
Alapfogalmak
A kézzel formázott tégla gyártási technológiája
febr 8th
A kézi formázású tégla egy különleges gyártási technológiával készül. A gyártás során a tégla agyagmasszája belezuhan a formába. Ennek a zuhanásnak a következménye, hogy az agyag szétfröccsen. Ez a véletlenszerű fröccsenés tölti ki a formát, amiből lesz a későbbi tégla. Ez a különleges forma, ami a fröccsenés után alakul ki lehet redőkkel, ráncokkal tarkított, enyhén gyűrött. Ez a mintázat az égetés során is megmarad, s ez adja a tégla felületi rajzolatát.
A kézzel formázott tégla attól különlegesen egyedi, hogy az anyag mindig más formát ad vissza a fröccsenés nyomán, így soha nincs két egyforma felületű és alakzatot produkáló tégla. Itt a tégla színét nem mesterséges adalékok adják meg, hanem csak és kizárólag az agyag összetétele, minősége, és az égetési hőmérséklet.
Ebből kifolyólag lehetnek tarka, színátmenetes, antikolt téglák, ezeket a téglákat redukciós égetéssel, színesre égő homokkal, s esetleg egyéb típusok meghatározott arányú keverésével hozzák létre.
A kézzel formázott tégla eljárása során a méreteket csupán hozzávetőlegesen lehet betartani, azt is mondhatjuk, hogy nem csak felületre egyedi minden tégla, de méretre is. Ettől függetlenül, egy-egy felületen a téglakötés rendje pontosan meghatározható, így a különböző méretű tégla nem okoz gondot a beépítésben.
S épp ez teszi egyedivé és látványossá a kézzel formázott téglából készült homlokzatot. Attól lesz szép, hogy a részletek szabálytalansága, mégis egy egységes egésszé és rendezetté képes olvasztani a látványt.
Legyél építőipari technikus!
jún 5th
Egy kis elmélet az építőanyagokkal kapcsolatban.
Az építőanyag fogalma
Az épületszerkezetekkel szemben rendeltetésüknek megfelelőén különféle követelményeket támasztunk. A szerkezetek ezen követelményeket csak abban az esetben elégíthetik ki, ha megfelelő anyagból készülnek. A megfelelő anyagból készült, és jó szerkezetek alkalmazásával válik az építkezés gazdaságossá tétele. Gazdaságos az építkezés abban az esetben, ha csak Olyan mennyiségü és minőségű építőanyagot építünk be, amennyi és amilyen a szerkezet rendeltetésének betöltéséhez szükséges, se többet se kevesebbet. A jó minőségű építőanyagokból és szakszerűen elkészített épületszerkezetek azért is gazdaságosak, mert nem szorulnak gyakori javításra, és az épület a rendeltetésszerű használatnak hosszú ideig megfelel.
Az építőipar rövid története
Az építőipar több ezer éves története folyamám az építőanyagok megválasztása, készítésé és felhasználása elsősorban csak a személyes tapasztalatokra alapult. Az építőipari szerkezeteket a velük szemben támasztott követelmények tökéletes és biztos kielégítése érdekében általában túlméretezték, az építkezés tehát egyáltalán nem volt gazdaságosnak nevezhető. A mesterségesen előállított építőanyagok minőségét és kivitelét a kialakult helyi gyakorlat szabta meg szinte minden esetben.
A XIX. század óta a társadalmi és gazdasági viszonyok változása, az építkezések egyre növekvő száma jellemezte az építőipart. A mesterséges építőanyagok tömeges előállítása, gazdaságosabb felhasználása és a hagyományos építőanyagok egy részének pótlása újabb építőanyagokkal voltak a legfőbb feladatok. Erre lehetőséget nyújtott a technika radikális és folyamatos fejlődése az építőiparban is, az egyre fokozódó acélgyártás, majd a század végén a beton megjelenése és ezzel kapcsolatbab nagy fellendülést hozott a vasbeton feltalálása. A tömeges előállítás, a gazdaságos felhasználás és az új építőanyagok alkalmazása megkívánta az építőanyagok tulajdonságainak rendszeres vizsgálatát, méreteinek és minőségének egyégesítését.
Az építőipar napjainkban
Napjainkban az építőipar, az előregyártás nagymérvű növelése következtében, egyre inkább szerelőmunkává alakul át. Gazdaságunk a dolgozók emelkedő igényeknek kielégítésére növeli az építkezések számát, ugyanakkor fokozottan megköveteli a gazdaságos, de egyben Jó és megbízható minőségű építkezést. A fokozott igényeket és követelményeket csak megfelelő mennyiségű és minőségű, Új és gazdaságosabb építőanyagok előállításával és helyes felhasználásával elégíthetjük ki. A ma használatos építőanyagok nagy része mesterséges anyag. Ezen építőanyagok tömeges előállítása csak úgy gazdaságos, ha egységesen, a legcélszerűbb gyártási eljárással, a megkívánt legjobb minőségben készülnek. A szerkezeti követelmények alapján az anyagok összetételét, pontos méretét, minőségét a Magyar Országos Szabvány (MSZ) határozzák meg. Ezek alapján lehetővé válik az építőipari szerkezetek gazdaságos méretezése, és így az építkezés során az anyagtakarékos felhasználása.
Az építőanyagok megszabott tulajdonságainak teljes kihasználhatósága szakszerű kezelésüktől és bedolgozásuktól is függ. Ezért a szabványok és műszaki előírások megszabják a szerkezetek gazdaságos méretezését, az építőanyagok helyes felhasználását is. Az építőanyagok szabványokban előírt minőségét beépítésük előtt ellenőrizni kelt. A minőséget az anyagból vett próbán laboratóriumi és munkahelyi vizsgálatokkal ellenőrizhetjük. A vizsgálatok szempontjait és módját szintén a vonatkozó szabványok határozzák meg. Rendszeresen meg kell vizsgálni a nagy mennnyiségben felhasználandó anyagokat(tipikus példa erre a rendszeres beton vizsgálat próbatestek mintavételezésével), továbbá azokat, amelyeknél az előírt minőségtől már csekély eltérés is kedvezőtlenül befolyásolja a szerkezet rendeltetésszerű használatát.
Az építőanyagok vizsgálata
Nagy jelentőségű az anyagvizsgálat az építkezés helyén fellelhető természetes építőanyagok minőségének ellenőrzésekor. Kielégítő vizsgálati eredmény esetén ugyanis lehet ővé válik ilyen anyagok felhasználása mesterségesen előállított drágább anyagok helyett, és ezek beszerzési és szállítási költsége megtakarítható. Nagyon fontos az építkezés helyszínén alapanyagokból előállítot anyagok (habarcs, beton) vizsgálata, mert ezek minősége a kedvezőtlenebb munkahelyi körülmények miatt esetenként nagyon ingadozó lehet. Az építőanyagokat a felhasználás szempontjából tulajdoságaik alapján ítéljük meg. E tulajdonságok egységes megismerés érdekében az építőanyagok vizsgálatát úgy kell szabályozni, hogy az bárhol és bármikor elvégezve ugyanarra az eredményre vezessen. A vizsgálatok eredménye valamilyen mérőszám vagy megállapítás. Arra természetesen nem kerülhet sor, hogy a beérkező anyag teljes mennyiségét előzetesen megvizsgáljuk. Ezért csak egyes, találomra, meghatározott mennyiségben kiválasztott előre meghatározott szabályok szerint tudjuk elvégezni A kiválasztás művelete a próbavétel. Ilyenkor különböző próbatesteket vizsgálunk meg.
Az építőanyagok szállítása és tárolása
Az építőanyagokat lelő- vagy gyártóhelyüktől beépítésük helyéig kell szállítani, beépítésükig pedig tárolásra, raktárazásra szorulnak. A szállítás és tárolás során az anyagok megsérülhetnek, minőségük romolhat. A tönkrement anyag növeli az épitkezés anyagfelhasználását, rontja gazdaságosságát, a kárba veszett anyag pótlása más építkezések anyagszükségletének kielégítését gátolja. Ezért az anyagok szakszerű szállításának és tárolásának módját is hatósági ‚előírások szabályozzák, hogy ezek betartásával a veszteségek csökkenjenek.
Az építőipari technikus
Az építőipari technikus munkája minden területén foglalkozik az építőanyagokkal. Munkája jó elvégzéséhez tehát meg kell ismernie az építőányagokat, rendeltetésüket, tulajdonságaikat, az anyagok méreteire és minőségére vonatkozó előírásokat, minőségük vizsgálatának módját, az anyagok helyes szállításának és tárolásának, továbbá gazdaságos felhasználásának előírásait.
Tégla- és tetőcserepek
szept 25th
A tégla- és tetőcserépgyártmányok pórusos szövetű, színesre kiégő, túlnyomó részben mázatlan kerámiák. A téglaipar a következő termékeket állítja elő :
- tömör, kisméretű tégla,
- üreges téglák,
- falazóblokkok,
- vázkerámiák,
- fődémelemek,
- tetőcserepek.
A tégla– és tetőcserépgyártás az alábbi folyamatokból áll:
- a nyersanyag megválasztása és kitermelése;
- a nyersanyag megmunkálása, el őkészítése a formázáshoz: szállítás és tárolás, aprítás, keverés, nedvesítés, homogenizálás;
- formázás: extrudálás vagy préselés, méretre vágás;
- szárítás;
- égetés.
A tömör tégla gyártására alkalmas agyagok kevés finom és sok durva szemcséből állnak. Ezért a tömör tégla nagy porozitású és könnyen szárítható, viszont viszonylag kicsi a szilárdsága. A pillér- és kéménytéglákat finomabb szemcsékből álló agyagból állítják elő, így nagy szilárdságú termékeket nyernek.
Az üreges tégláknál és különösen a vázkerámiáknál, valamint a födémtégláknál megkívánt nagyobb szilárdságot ás kisebb porozitást a finom és a közepes szemcsék nagyobb mennyisége biztosítja. A vékony falú vázkerámiák készítéséhez igen nagy nyersszilárdság szükséges, amit a finom és a közepes szemcsék túlsúlya biztosít.
A tetőcserép nagy szilárdságát, kis porozitását és fagyállóságát a nagyrészt finom szemcsékből álló agyaggal biztosítják. A formázás leggyakoribb módja a csiga- sárszekrény sajtón való extrudálás. Ehhez képlékeny agyagpréshenger massza szükséges. Az agyagmasszában lévő légzárványok eltávolítását légtelenítéssel végzik, vákuumsajtósegítségével. A vákuumozás hatása igen kedvező,a nyersszilárdságot mintegy 60%-kal növeli.
A tetőcserepek gyártását is csigapréseken végzik. Az így készített termék neve szalagcserép, amely csak a két hosszanti éle mentén hornyolt. A hatékonyabb zárást biztosító, mind a négy éle mentén hornyolt cserép csak formában sajtolva készíthető. A sajtolt cserepek készítésének korszerű gépe a forgódobos prés, más szóval revolverprés. Ennek az eljárásnak el őnye még, hogy így tetszőlegesen kialakított felületű,változatosabb és szebb cserepek gyárthatók. A gerinccserepeket ugyancsak revolverpréssel készítik.
A szárítás során a nyerstermékből úgy kell a vizet elpárologtatni, hogy közben káros alakváltozás és repedés ne keletkezzék. A szárításra természetes vagy mesterséges szárítókat használnak. Utóbbinál valamilyen hőforrásból származó meleg levegőt alkalmaznak.
Az égetés a tégla- és cserépgyártás befejező és egyben legfontosabb művelete. A nyersen formázott test az égetéssel válik kerámiai anyaggá, elnyeri szilárdságát, megfelelő porozitását, alak- és térfogatállóságát. A tégla- és cserépgyártmányok égetése a többi kerámiatermékhez viszonyítva kisebb hőmérsékleten, 900-1100 °C között megy végbe.
A tégla- és cserépgyártmányok fajtái
Az üregeltség alapján megkülönböztetünk:
- tömör,
- üreges és
- vázkerámia
termékeket.
Tömör és üreges téglák
Régebben a falazótéglát tömör kivitelben készítették. A technológia fejlődésével azonban lehetővé vált a jó minőségű üregelt téglák készítése. Az üreges téglák előnyei:
- előállításukhoz kevesebb nyersanyag szükséges,
- szárításukhoz és égetésükhöz kevesebb hőenergia kell,
- tömegük kisebb,
- jobb a hőszigetelő képességük,
- térfogatuk a tömör tégláénál rendszerint nagyobb, ezért termelékenyebben falazhatók.
Az üreges téglák hőszigetelő képessége annál jobb, minél kisebb az egyes üregek mérete, és minél több sorban helyezkednek el az üregek. A sok kis lyukkal készült tégla általában jobb hőszigetelő, mint az azonos üregtérfogatú, de nagyobb üregekkel készült tégla. Az üregek a beépítés során függőleges vagy vízszintes helyzetűek lehetnek.
A födém- és válaszfalelemek üregei vízszintesek, a falazóelemek üregei vízszintesek vagy függőlegesek lehetnek. A téglák üregeltségét (üregtartalmát) térfogatszázalékban fejezik ki. A kevés lyukú téglák üregtartalma 10-15%, a soklyukú tégláké legalább 25%, és a lyukak száma legalább 50.
Az égetett agyagtégla
szept 25th
Az égetett agyagtégla a természetes követ, mint falazó anyagot a téglával nehezen ellátható, de kőben gazdag vidékek kivételével teljesen kiszorította. A tégla szilárdságán és időállóságán kívül jó hőszigetelő, szabályos alakban állítható elő, aránylag könnyen megmunkálható, az építőkövek közül még a legkitűnőbbnek sincs ennyi jó tulajdonsága.
Egyetlen hibája, hogy az égetéskor előálló zsugorodás miatt csak korlátozott méretekben gyártható. A kisméretű téglák elhelyezése nagyon munkaigényes, ezért a korszerű , tömeges építkezések céljára kevésbé alkalmas. A korszerű építési módok közül a blokkos építkezésekhez előre falazott blokkok formájában használják fel.Kiváló tulajdonságai és egyszerű elhelyezési módja miatt a családi házak és egyedi építkezésekhez kítűnő megoldást nyújtanak.
Falazóelemek 1. falazóblokkok
aug 15th
Falazáshoz használhatunk hagyományos tégla falazóelemeket, a tömör, kisméretű téglát, és a kevés lyukú (egyszeres vagy kettős méretű) és a soklyukú, kettős méretű téglákat, valamint a B 30 falazóblokkot, s végül a modern falazóblokkokat. Ismerjünk meg néhány ilyen korszerű téglát:
UNIFORM tégla
Az UNIFORM elemcsalád egész méretű és feles idomokat tartalmaz. A tégla falában az üregek függőleges helyzetűek. Az elemek mérete azonos, de különböző (10, 11, 12, 13 és 14 sor) az üregsorok száma. A nagyobb lyuksorszámú téglák hőtechnikailag, a kisebb lyuksorszámúak pedig szilárdság szempontjából kedvezőbbek.
POROTHERM tégla
A POROTHERM falazó blokkok az egyik legelterjedtebben használt tégla elemcsalád tagjai. Nagy üregtartalmú, jó
hőszigetelő képességű termékek
POROTON tégla
A POROTON kézi falazóelem polisztirolgyöngy adagolással készül. Az égetés során a polisztirolgyöngyök kiégnek, és apró pórusokat hagynak az agyagban. Több tégla típust állítanak elő, amelyek különböző méretűek és hőszigetelő képességűek lehetnek.
THERMOPOR tégla
A THERMOPOR kézi falazóelem nagy pórustérfogatú és üreges termék. Pórusosságát az alapanyagba kevert éghető adalék, a fűrészpor biztosítja, amely kiég ás apró pórusokat képez. Igen jó hőszigetelő képességű téglafajta.
THERMOTON tégla
A THERMOTON falazóelem nagy pórustérfogatú, üreges termék. A tégla üregrendszerében két sor nagyobb keresztmetszetű, amelyekbe polisztirolhab betétet csúsztatnak be a fal hőszigetelő képességének javítására. A falban az üregek függőleges irányúak.
RÁBA vázkerámia tégla
A RÁBA vázkerámia falazóblokk üregei nagyméretűek, bordái vékonyak. Az elemek üregei a falban vízszintesen és a fal hosszirányában helyezkednek el. A kiegészítő elemek révén az elemek téglakötésben rakhatók.
Az előbb említett falazó elemeken kívül természetesen egyéb falazóelemeket is gyártanak. Az egyes gyárak módosíthatják termékeiket, azonban a fent ismertetett termékek jól szemléltetik a fejlődés útját ás az egyre jobb tulajdonságú termékek előállításának lehetőségeit. A falazóblokkok esetében a cél többek között az, hogy hőhídmentes elemeket – eltolt üregekkel – és átmenőhézag nélküli falazatot lehessen előállítani a téglákból.