Építőanyag

Épitőanyag bázis



Az épitőanyag-bázis weboldalon kizárólag az épitkezéssel kapcsolatos cégek, termékek és cikkek találhatók. Otthonunk építőanyagának kiválasztása fontos döntés, mely gyakran egy életre, vagy akár több generációra szól ezért fontos a jó minőségű építőanyagok használata. Az epitoanyag-bazis.hu weboldal az egykori sitekereso.info megújult weboldala.

epitoanyag-bazis.hu

Hofstadter építőanyagok a Construmán



Idén a Hofstadter cégcsoport több kiállítói helyen is képviselteti magát a 35. Nemzetközi építőipari szakkiállításon azaz a Construmán.

A Construma a hazai legnagyobb építőipari szakkiállítás. Piacvezető szerepét immár 35. alkalommal bizonyíthatja 2016-ban. A közép-kelet-európai régióban már vezető szakkiállításként tartják számon.

Építőanyagtól a tetőig

A kiállítás leghangsúlyosabb tematikái a nyílászárók, kapu árnyékolástechnika, üvegipar (FRONTÁL), a tetőfedés, homlokzatépítés, bádogosipar (DACH-TECH), a víz-, hő- és hangszigetelés (INTER-ISOLA), az építőanyagok. Növekvő érdeklődés mutatkozik az építőgépek területén is.


A Hofstadter Építőipar Kft. építőanyag részlege az Újház szervezésében az “A” pavilon 306A standján lesz jelen.


A Hofstadter ablak ismételten önállóan lesz megtalálható az “A” pavilon 109B standján.

OTTHONDesign az 5. Otthonteremtési szakkiállítás

A Construmán a konyhatechnológiától a fürdőszobán át a nappaliig minden megjelenik, ami a lakásbelső kialakításához szükséges lehet. Középpontban: design és innováció. A kiállítás a kezdetektől törekszik a legújabb hazai design trendek bemutatására, színvonalas termékkörök megjelenítésére. Az OTTHONDesign kiállításon egyre több gyártó és nagy márka képviselteti magát bemutatva legújabb fejlesztéseit.


A Hofstadter, Piramis és Bau-Styl cégek közösen részt vesznek az Otthon Design 2016 kiállításon (ez a Construma alatt lévő kiállítás). A ’G’ pavilon 301/G standján.

Tégla ház és alternatívái



Családi ház építésekor ma már számtalan technológia áll az építtetők rendelkezésére. Egyik hagyományos építési módszer, ami hazánkban is a legelterjedtebb a tégla ház. Legelfogadottabb és ismertebb a tömör téglából készült házak, ezek leginkább régebbi építésűek. Manapság már kezdenek elterjedni a vázkerámia elemes épületek is.

A hagyományos téglaépítésű házak már csak utólagos hőszigeteléssel felelnek meg a modern hőtechnikai szabványoknak.
A tégla házakat modern, vagy hagyományos kőműves technológiával építik fel, és leginkább vasbeton födémet használnak. Ma már nem elképzelhetetlenek a költségek csökkentése miatt a könnyűszerkezetes födémek sem.

Egy hagyományos tégla ház minimális építésének az ideje 4-5 hónap, amibe már beleszámolható a kiszáradási időszak is. Mivel a hagyományos tégla ház építési technológiája során lényegesen sok víz kerül az építménybe, így nem kevés száradási idővel is kell számolni.

Tulajdonképpen a víz három építési szakasz során kerül be a tégla házba: betonozással, falazással, vakolással.
Kellemes és időtakarékos alternatíva lehet még tégla ház építésére a modern technológiával készülő nagyelemes téglák és könnyűszerkezetes födémek használata. Ezzel a módszerrel a tégla ház építése 2,5-3 hónapra is lecsökkenthető, s ebbe már a száradási időszak is benne van.

A tégla ház melletti alternatíva lehet, még amely manapság kezd elterjedni, a könnyűszerkezetes ház, ami eddig leginkább Amerikában volt ismert. Manapság már Európában is hódít ez a technológia, és Magyarországra is megérkezett.
Ám, ha ebben is a jó minőségre törekszik az építtető, akkor ez a típusú ház sem lesz olcsóbb, mint a tégla ház.

Amiért érdemes téglából építkezni



A tégla az évezredek alatt bebizonyította, hogy a legkíválóbb építőelem. Mezopotámiában, a tégla őshazájában, kezdetben csak megformázták agyagból a téglát és a napon hagyták kiszáradni. Ám ez nem tudott kellő terhet elviselni ebben a formájában, ráadásul a nedvesség hatására szétmállott, s a tűzvészek sem kedveztek a csak napon szárított tégláknak.

Valószínűleg a tűzvész tapasztalatok sokat segíthettek elődeinknek felismerni, hogy az agyag sokkal ellenállóbb és szilárdabb, ha kiégetik.

S, miért is érdemes téglát használni az építkezéshez?

A tégla természetes anyag. Ezt a kijelentést meglehet sokan megkérdőjelezik, de könnyen levezethető. Az alapanyag az agyag, amit a földből termelnek ki, a kiégetést is nevezhetjük természetes folyamatnak, hisz a tűz a természet része. Mikor az ősember feltalálta a tüzet és elkezdte optimálisan használni életben maradása, és jobb életfeltételeinek megteremtése végett, még javában összhangban élt a természettel.

A téglagyártás szintén környezetbarát, semmi olyan adalékanyagot, vagy hozzáadott vegyszert nem tartalmaz, ami ennek ellentmondana. A gyártás a mai napig ugyanúgy megy végbe: az anyaföldből kitermelt agyagot megformálják, majd kiégetik.

A téglaház pedig épp ettől egy egészséges lakóteret biztosít. Az egészésges lakótér pedig megköveteli a biztonságot. S a téglából épült házak rendkívül biztonságosak, lakóit sokkal masszívabban védi meg a külső hatásoktól (elég, ha csak a hazánkban oly sokszor előforduló árvízekre gondolunk). Nem utolsó sorban a téglafal bármikor alakítható. A házhoz akár hozzá lehet évtizedekkel később is építeni, rá lehet építeni, egyszerűen rugalmasan lehet kezelni a téglafalazatot

Legyél építőipari technikus!



Egy kis elmélet az építőanyagokkal kapcsolatban.

Az építőanyag fogalma

Az épületszerkezetekkel szemben rendeltetésüknek megfelelőén különféle követelményeket támasztunk. A szerkezetek ezen követelményeket csak abban az esetben elégíthetik ki, ha megfelelő anyagból készülnek. A megfelelő anyagból készült, és jó szerkezetek alkalmazásával válik az építkezés gazdaságossá tétele. Gazdaságos az építkezés abban az esetben, ha csak Olyan mennyiségü és minőségű építőanyagot építünk be, amennyi és amilyen a szerkezet rendeltetésének betöltéséhez szükséges, se többet se kevesebbet. A jó minőségű építőanyagokból és szakszerűen elkészített épületszerkezetek azért is gazdaságosak, mert nem szorulnak gyakori javításra, és az épület a rendeltetésszerű használatnak hosszú ideig megfelel.

Az építőipar rövid története

Az építőipar több ezer éves története folyamám az építőanyagok megválasztása, készítésé és felhasználása elsősorban csak a személyes tapasztalatokra alapult. Az építőipari szerkezeteket a velük szemben támasztott követelmények tökéletes és biztos kielégítése érdekében általában túlméretezték, az építkezés tehát egyáltalán nem volt gazdaságosnak nevezhető. A mesterségesen előállított építőanyagok minőségét és kivitelét a kialakult helyi gyakorlat szabta meg szinte minden esetben.
A XIX. század óta a társadalmi és gazdasági viszonyok változása, az építkezések egyre növekvő száma jellemezte az építőipart. A mesterséges építőanyagok tömeges előállítása, gazdaságosabb felhasználása és a hagyományos építőanyagok egy részének pótlása újabb építőanyagokkal voltak a legfőbb feladatok. Erre lehetőséget nyújtott a technika radikális és folyamatos fejlődése az építőiparban is, az egyre fokozódó acélgyártás, majd a század végén a beton megjelenése és ezzel kapcsolatbab nagy fellendülést hozott a vasbeton feltalálása. A tömeges előállítás, a gazdaságos felhasználás és az új építőanyagok alkalmazása megkívánta az építőanyagok tulajdonságainak rendszeres vizsgálatát, méreteinek és minőségének egyégesítését.

Az építőipar napjainkban

Napjainkban az építőipar, az előregyártás nagymérvű növelése következtében, egyre inkább szerelőmunkává alakul át. Gazdaságunk a dolgozók emelkedő igényeknek kielégítésére növeli az építkezések számát, ugyanakkor fokozottan megköveteli a gazdaságos, de egyben Jó és megbízható minőségű építkezést. A fokozott igényeket és követelményeket csak megfelelő mennyiségű és minőségű, Új és gazdaságosabb építőanyagok előállításával és helyes felhasználásával elégíthetjük ki. A ma használatos építőanyagok nagy része mesterséges anyag. Ezen építőanyagok tömeges előállítása csak úgy gazdaságos, ha egységesen, a legcélszerűbb gyártási eljárással, a megkívánt legjobb minőségben készülnek. A szerkezeti követelmények alapján az anyagok összetételét, pontos méretét, minőségét a Magyar Országos Szabvány (MSZ) határozzák meg. Ezek alapján lehetővé válik az építőipari szerkezetek gazdaságos méretezése, és így az építkezés során az anyagtakarékos felhasználása.

Az építőanyagok megszabott tulajdonságainak teljes kihasználhatósága szakszerű kezelésüktől és bedolgozásuktól is függ. Ezért a szabványok és műszaki előírások megszabják a szerkezetek gazdaságos méretezését, az építőanyagok helyes felhasználását is. Az építőanyagok szabványokban előírt minőségét beépítésük előtt ellenőrizni kelt. A minőséget az anyagból vett próbán laboratóriumi és munkahelyi vizsgálatokkal ellenőrizhetjük. A vizsgálatok szempontjait és módját szintén a vonatkozó szabványok határozzák meg. Rendszeresen meg kell vizsgálni a nagy mennnyiségben felhasználandó anyagokat(tipikus példa erre a rendszeres beton vizsgálat próbatestek mintavételezésével), továbbá azokat, amelyeknél az előírt minőségtől már csekély eltérés is kedvezőtlenül befolyásolja a szerkezet rendeltetésszerű használatát.

Az építőanyagok vizsgálata

Nagy jelentőségű az anyagvizsgálat az építkezés helyén fellelhető természetes építőanyagok minőségének  ellenőrzésekor. Kielégítő vizsgálati eredmény esetén ugyanis lehet ővé válik ilyen anyagok felhasználása mesterségesen előállított drágább anyagok helyett, és ezek beszerzési és szállítási költsége megtakarítható. Nagyon fontos az építkezés helyszínén alapanyagokból előállítot anyagok (habarcs, beton) vizsgálata, mert ezek minősége a kedvezőtlenebb munkahelyi körülmények miatt esetenként nagyon ingadozó lehet.  Az építőanyagokat a felhasználás szempontjából tulajdoságaik alapján ítéljük meg. E tulajdonságok egységes megismerés érdekében az építőanyagok vizsgálatát úgy kell szabályozni, hogy az bárhol és bármikor elvégezve ugyanarra az eredményre vezessen. A vizsgálatok eredménye valamilyen mérőszám vagy megállapítás. Arra természetesen nem kerülhet sor, hogy a beérkező anyag teljes mennyiségét előzetesen megvizsgáljuk. Ezért csak egyes, találomra, meghatározott mennyiségben kiválasztott előre meghatározott szabályok szerint tudjuk elvégezni  A kiválasztás művelete a próbavétel. Ilyenkor különböző próbatesteket vizsgálunk meg.

Az építőanyagok szállítása és tárolása

Az építőanyagokat lelő- vagy gyártóhelyüktől beépítésük helyéig kell szállítani, beépítésükig pedig tárolásra, raktárazásra szorulnak. A szállítás és tárolás során az anyagok megsérülhetnek, minőségük romolhat. A tönkrement anyag növeli az épitkezés anyagfelhasználását, rontja gazdaságosságát, a kárba veszett anyag pótlása más építkezések anyagszükségletének kielégítését gátolja. Ezért az anyagok szakszerű szállításának és tárolásának módját is hatósági ‚előírások szabályozzák, hogy ezek betartásával a veszteségek csökkenjenek.

Az építőipari technikus
Az építőipari technikus munkája minden területén foglalkozik az építőanyagokkal. Munkája jó elvégzéséhez tehát meg kell ismernie az építőányagokat, rendeltetésüket, tulajdonságaikat, az anyagok méreteire és minőségére vonatkozó előírásokat, minőségük vizsgálatának módját, az anyagok helyes szállításának és tárolásának, továbbá gazdaságos felhasználásának előírásait.