Faváz kifalazása

Az Új vagy régi, kifalazott favázas házak megjelenése vonzó. Ezt a fa és kő anyagainak ellentéte, valamint ezeknek az anyagoknak a különböző színe okozza. A gerendaszerkezet felveszi az épületre ható erőket, a kifalazás merevítő hatású és növeli a szilárdságot. A kifalazáshoz mindenféle falazótégla használható. Nagyon szép a burkolótéglás vakolatlan falazat. A vörös és barna, kézzel formázott téglák hangsúlyozzák egy öreg parasztház karakterét.

Erdekes a fehér mészhomok-burkolótéglák és a sötét faszerkezet együttes hatása is. A kifalazáskor figyelembe kell venni, hogy a fa állandóan „dolgozik’ a hőmérsékletváltozások hatására a tégla és a fa eltérő mértékben tágul. Ebből a fa és a tégla között állandó, alig észrevehető mozgások keletkeznek. Nehogy ebből a falazatban repedések, a fa és a tégla között pedig hézagok keletkezzenek és a kapcsolat tartósan szilárd és tömör maradjon, a fal mozgásait a falazáskor figyelembe kelt venni.

Fennáll annak is a veszélye, hogy a faváz elkorhad, ha a fal nincs kellően szellőztetve és szigetelve. Az alsó keíesztgerenda alá feltétlenül szigetelőcsíkot kel! helyezni. Ezenkívül a falban alul és felül készítsünk nyílásokat, hogy a levegő állandóan mozoghasson. A fa és a kifalazás közötti kapcsolat a fal hosszirányá- A kifalazás rögzítése szög- Idomokkal A fát lehető leg csak belül vakoljuk be, mivel kívül túl nagyok az Időjárási igénybevételek

Bevakolt falazat a favázban tegye lehetővé a mozgásokat, nehogy azok repedéseket okozzanak. A falra keresztben a kapcsolatnak szilárdnak kell lennie. Ezt rozsdamentes acélból készített lapos rögzítőkkel tudjuk elérni. Ezeket satuban deiékszögben meghajlítjuk, és horganyzott szélesfejű szögekkel a faváz függőleges gerendáihoz erősítjük. Elég, ha minden második vagy harmadik réteget fogunk inog egy szögidommal. A téglák a vízszintes és fügleges gerendáktól egy 1:1,5 a megfelelő , azaz 10… 15 mm távolságban legyenek. Ez azt jelenti, hogy a falazás megkezdése Iűtt felrajzoljuk a fára a téglamagasságokat és a fugaszélességeket, és a fugaszékiségeket úgy egyenlítjük ki, hogy a tér egyenletesen legyen kitöítve. Lehetőleg kerüljük a téglák magassági irányú osztását, meri az ilyen szabálytalan alakok nem szépek. Jobb, ha a faváz kedvezőtlen méretei esetén a fugákat készítjük a szokásosnál kissé szélesebbre (vagy keskenyebbre). A legalsó téglasort jól fektessük bele a habarcságyba.

Falazáskor a szükséges fugavastagságnak megfelelő lécet helyezhetünk a gerenda és a falazat közé, hogy a függőleges gerendák mellett egyenletes legyen a távolság. A burkoló falazatot a falazóhabarcs megszilárdulása után fugázzuk ki, majd a fa és a tégla közötti hézagot is. A fa melletti függőleges hézagba habarcs helyett már a falazáskor öntapadó, rugalmas tömítőszalagot is helyezhetünk cl, amely felveszi az alakváltozásokat és szigetel. A kifalazást természetesen be is lehet vakolni.

Mivel a vakolórétegős a fa közötti átmenet különösen érzékeny és soha nem marad repedésmentes, vakolás közben tegyünk be egy kb. 10 mm széles falécet, amely a fal összes mozgását [elveszi és ezen túlmenően széllel és esővel szemben tömör marad. Belső falaknál a fatartókat a fallal együtt be is vakolhatjuk. A fát előbb vonjuk be vakolattartóval, például fém terpeszhálóval vagy tégladróttal. A vakolattailó megakadályozza, hogy a fa mozgása átadódjon vakolatra Ós az megrepedjen.