Falazótéglák

A falazótéglát általában égetett agyagból készítik. Az égetés hatására a tégla nyomás-, időjárás-, tű zállóvá és kémiai hatásokkal szemben ellenállóvá válik. Jól tárolja a hőt, képes a nedvességet felvenni és párolgással ismét leadni. Ezek a tulajdonságai jó hatással vannak a téglából épített házak helyiségeinek levegőjére. A téglákat különböző kivitelben készítik, vannak tömör téglák és különböző lyukformájú üreges téglák. A lyukas téglák tömege kisebb, és jobb hőszigetelők mint a tömör téglák.

A könynyű téglákat úgy készítik, hogy az agyaghoz égetés előtt pórusképző anyagokat kevernek. Ez csökkenti a tégla sűrűségét és Így a tömegét is, és ez lényegesen javítja a hőszigetelőképességet. A kisebb tömeg lehetővé teszi, hogy falazáskor nagyobb formátumú téglákat használjunk. A könnyűtégla falazóblokkok egy részét homlokfelületükön fogazással készítik. Ezek alkalmazásakor az állóhézagokhoz nem kell habarcsot használni.

A téglákat csak egymáshoz ütköztetjük, az állékonyságot a fogazat adja meg. Igy munkaidőt és habarcsot lehet megtakarítani. Előny az is, hogy a tégla hőszigetelési tulajdonságait az állóhézagban lévő habarcs nem befolyásolja. A vízszintes hézagban természetesen ezekhez a téglákhoz is habarcsot kell használni. Ha itt is ‘Ó hőszigetelést kívánunk elérni, használjunk hőszigetelő habarcsot, amely a téglákhoz hasonlóan levegőpórusokat tartalmaz.

A hőszigetelő habarcs készen, összekeverve, zsákokban kapható és a helyszínen vízzel kell összekeverni. Falazáskor ugyanúgy kell használni, mint a szokásos homok-cement habarcsot. A klinkertéglák ugyanabból az anyagokból készülnek, mint a közönséges falazótéglák, de nagyobb hőmérsékleten égetik.

Ezáltal az anyag szintereződik, azaz az agyagban lévő kvarc megolvad és elzárja a pórusokat. A tégla csaknem vízzáróvá válik és a szívóképessége kicsi. Falazáskor óvatosabban kell dolgozni és kevésbé képlékeny habarcsot kell alkalmazni.