Alapfogalmak

A tégla gyártása az agyag kitermelésével és előkészítésével kezdődik. Az előkészítés célja az agyag megtisztítása, képlékennyé és egyneművé tétele. Ezt rendszerint úgy érik el, hogy a kifejtett agyagot felhasználás előtt egy télen át a szabadban, az időjárás hatásának kitéve pihentetik.

Az agyag 0,002 mm átmérőnél kisebb kollodális szemcséinek nagy mennyisége a téglák nagyfokú zsugorodására és repedezésére vezet. Ilyenkor az agyagot homok hozzákeverésével soványítják. Ezután következik a nedvesített, kb 30% víztartalmú agyag formázása, kézierővel vagy géppel, ún. csigapréssel.

A kézi gyártású (vetésű) tégla jóval kisebb szilárdságú és kevésbé szabályos alakú. Gépesített gyártás esetén a csigaprés száj nyílásából az előkészített agyag végtelen szalag alakjában jön ki. Ebből vágják méretre – megfelelő vágóberendezéssel – a téglát. A csigaprés szájnyilásának alakja hasonló a gyártandó tégla keresztmetszetéhez, csak mérete nagyobb a szárítás és égetés közben bekövetkező zsugorodás értékével.

Égetés előtt a nyers téglát szárítják. A víz eltávozása folytán az agyagrészecskék közelebb kerülnek egymáshoz, Vagyis a tégla zsugorodik. Ennek értéke az agyag minőségétől és az alkalmazott gyártási ejárástól függően 10% is lehet. A túlságosan gyors szárítás különösen a nagyobb zsugorodású agyagban könnyen repedéseket okoz ezt tehát kerülni kell. A szárítás folyamata egyrészt á hőmérséklet  változásával, másrészt a nyerstéglát körülvevő levegő áramlásának sebességével szabályozható. A korszerű szárítást zárt helyiségben, mesterséges hőkezeléssel és szellőztetéssel végzik. Az időtartam 4-5 nap. A természetes száritás, a nap melegét és a természetes széljárást használja ki, csak száraz, fagymentes időben lehet eredményes. Ezzel a módszerrel a szántás két-három hétig tart, ezért termelékenysége kicsi.

Szántás után a nyers téglát égetik. Ez a gyártás legfontosabb része. Hatására az agyag kőszerű , vízben már nem lágyuló anyaggá válik. A téglát hazánkban több kamrából álló körkemencében égetik. A nyers árut hézagosan az egyik üres kamrába rakják, majd a hőmérsékletet fokozatosan emelve, 950-1000 °C-on kiégetik. Lehűlés után a kész téglát a kemencéből kihordják.

Van olyan eljárás, amikor a nyers téglát nem nagy víztartalmú agyagból formálják, hanem sajtolják. 200-300 atmoszféra nyomással 5%-ra lecsökkentett nedvességtartalmú agyag is jól formázható. Az ily módon készített nyerstégla víztartalma olyan kicsi, hogy szántás nélkül, közvetlenül a formázás után kiégethető . További előnye ennek a gyártási eljárásnak, hogy szabatos alakú, kevésbé zsugorodó, tömörebb, nagyobb szilárdságú téglát ad. Falazótégla gyártásához e módszer aránylag nagy ára miatt nem gazdaságos. Rendszerint klinkertégla és keramit készítéséhez használják.