A tömör égetett agyagtéglát 25 X 12 X 6.5 cm méretben szabványosították. A habarcshézagokat is figyelembe véve, 1 m 3 falazathoz kb. 400 tégla szükséges.

Ezt a téglafajtát a kisméretű téglának nevezik. A tégla mérethelyessége rendkívül fontos, mert ellenkező esetben a téglák közötti habarcshézagok szabálytalanok és különböző vastagságúak, ami a kész téglafal szilárdságát nagy mértékben csökkenti a habrcsszükségletet viszont növeli.

A téglát a szabványos nyornószilárdság és az előállítás módja szerint nevezik meg.  Az I—III. osztályú tégla lehet gépi vagy kézi készítésű. A hazai téglagyárak leginkább I. és II. osztályú gépi téglát gyártanak.

A szabványos méretű hazai égetett agyagtégla tömege a felhasznált agyagösszetételétől, a gyártási eljárástól és az égetés fokátólfüggően 2,7-3,5 kg között változik. A testsűrűség változásával a tégla fizikai tulajdonságainak egész sora változhat. A nagyobb testsűrűségű tégla nyomószilárdsága általában nagyobb, ugyanakkor azonban a nagyobb tőmörség folytán kisebb a hőszigetelő képesség, és csökken a vízfelvétel. A porózusabb tégla hővezetési együtthatója a kisebb érték felé tolódik el, könnyebben munkálható meg, továbbá nagyobb vízfelvételű a tégla és ezért jobban vakolható. Az időjárás hatásának közvetlenül kitett, tehát vakolatlan falazatot célszerű kisebb vízfelvételű téglából készíteni, mert ez fagállóbb.  A téglában nem lehet olyan márga és mészcsomó, sem egyéb olyan szennyeződés, zárvány vagy vegyileg kötött anyag, amely nedvesség hatására repedést vagy elmállást idézhet elő .

A vízben oldható sókat nagy mennyiségben tartalmazó agyagból készült tégla felületén a falnedvesség elpárolgásának hatására a sók idővel fehér foltok alakjában kiválnak, kivirágzást okoznak. Ilyen agyagot szintén nem célszerű téglagyártáshoz felhasználni, egyrészt, mert a kivirágzás csúnya, másrészt, mert ez a vakolatot és a festéket könnyen ledobja. A tömör égetett agyagtéglát főként teherviselő , vagy térkitöltő falak, pillérek, kisebb kémények falazásához használják.