március, 2013

Kilátások.

A nemzetgazdaságok teljesítményének visszaesését jelentősebb mértékben azon iparágazatok érzékelik, amelyekben nagyon magas a foglalkoztatottság és ahol részarányaiban a legtöbb ember vállal munkát. Ilyen az építőipar. A gazdasági válság hatására a legdrasztikusabb visszaesés a foglalkoztatottak számában az itt jelentkezett. A KSH adatai szerint a harmadik legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazat volt 2006-ban 302.800 dolgozóval; ez a szám a mai napra 250.000 alá csökkent.  /forrás:KSH/

Az egyik legjobban ’húzó’ ágazat, amely nagymértékben befolyásolója és meghatározója lehet egy ország gazdasági helyzetének, sokak szerint kilátástalan helyzetben van Magyarországon. Többek szerint különböző támogatási, motivációs rendszerekkel tudnánk elmozdítani ebből az állapotból az iparágat, azonban a problémát az jelenti, hogy az ehhez hasonló intézkedések sem tudnák megoldani véglegesen a jelenlegi helyzetet. Szemléletváltásra van szükség. Elgondolkodtató adat, hogy míg Ausztriában 6500-7000 építőipari cég van bejegyezve, itthon több mint 60.000. Szükséges ennyi gazdasági társaságra az építőipar területén? Ezt mindenki döntse el Önmaga, de ha összehasonlítjuk a két országot – nem feltétlen a gazdasági teljesítményt, szempont lehet a két ország területe is – akkor kézenfekvő a válasz.

Ebben a válságos időszakban új beruházás elindítása nagyon komoly megfontolást igényel, mert nem kiszámítható olyan pontosan a befektetett tőke megtérülése, mint néhány évvel ezelőtt.

A lehetőségek megfogalmazása.

Kivételes esetekben mégis előfordulhat, hogy új vállalkozás indul a jelenlegi helyzet ellenére is, a magyar építőiparban! A beruházás legfontosabb érve maga termék vagy szolgáltatás, ami verseny- és piacképessé tud tenni egy vállalkozást. Felmerül a kérdés, mi határozza meg egy termék piacképességét, amikor nem beszélhetünk működő keresletről? A válasz a termék országhatárokat átívelő, világszínvonalú minőségében és innovációs erejében rejlik.

Egy olyan terméket kell biztosítani, ami alkalmazkodik a mai viszonyokhoz és megfelel a szigorodó előírásoknak is: energiatakarékos, újrahasznosítható, versenyképes áron, első osztályú minőségben.  Hazánkban sok esetben megelőzi az ár faktor a minőséget, ami a cég terméke szempontjából irreleváns.

Földünk energiakészletének rohamos csökkenése miatt fontos, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a különböző ipari ágazatok a megújuló energiák térnyerésére. A beruházó cég ebben meghatározó szerepet kíván betölteni. A 2019-ben bevezetendő energetikai előírások a legnagyobb mozgatórugói a különböző gyártók fejlesztéseinek, aminek a beruházó cég szeretne elébe menni.

A megfelelő termék.

Egy olyan falrendszer fejlesztése indult meg a tavalyi évben, amely felveszi a versenyt és helytáll az összes alternatív megoldással és kihívással szemben, mind a bekerülési költséget, mint minőséget illetően. Egyszerű építhetősége mellett fokozottan energiatakarékos házat vagy akár passzívházat is építhetünk belőle. Maga a technológia nem új keletű, német találmány, közel 60 éve fejlesztették ki a második világháborút követően, amikor egyszerű, gyors és költséghatékony megoldásokra volt szükség és egybeesik a polisztirol keményhab hőszigetelés feltalálásával.

Az innováció.

Az építési rendszer elnevezése az EPS hőszigetelő bennmaradó zsaluzat (ICF, insulated concrete form). A rendszer elemei polisztirolból készülnek, két hőszigetelő kéreg (külső és belső), és az azok közötti 15cm kibetonozandó résből áll. Az elemeket összeállítva, megfelelő mennyiségű betonvas elhelyezésével és betonnal kiöntve már a kész, masszív és hőszigetelt falazatot kapunk. Amerikában közel 80, Európában körülbelül 20 gyártó van jelen az ICF piacon, akiknek termék palettáit áttanulmányozva és az építtetők igényein átszűrve született meg a tervező által kigondolt és fejlesztett magyar termék, egy energiatakarékos építési rendszer.

A szakmai fejlesztéssel párhuzamosan közgazdasági szempontok figyelembevételével öltött formát a végleges terméke, ami áprilistól kerül forgalomba. A vállalat értékesítéseinek nagy részét külföldre tervezi, ezért az első négyzetméterek legyártását követően a magyar műszaki megfelelőségi eljáráson kívül (ÉMI) az európai minősítés is elindul (ETA), továbbá célul tűzte ki a passzívház termék minősítés megszerzését is. Részletes piackutatás és felmérés eredményeképpen a társaság magabiztos az új rendszer sikerét illetően és a gyors elismertségében, mint a hazai úgy az európai piacon is.

A feladat.

Ismeretes az az általános hozzáállás, hogy tartunk az újdonságoktól, és inkább a megszokott, de nem feltétlenül jobb megoldást választjuk. Sok esetben az építtető nem megfontolásból, hanem berögződésből dönt ilyen kérdésekben, pedig létezik műszaki paramétereiben és minőségében is magasabb színvonalú termék a téglával azonos költségszinten.

Ha megvizsgáljuk, hogy hány lakás épült fel összesen a tavalyi évben itthon és abból mennyi az alternatív rendszerekkel épült lakás, akkor abból kiderül, hogy az arány nagyságrendileg 9:1-hez; természetesen a hagyományos falazó anyagok javára. A több ezer éves múlttal rendelkező tégla, természetes anyagból készül és gyakorlatilag mindenhol hozzáférhető, bizonyos változatai még a pillanatnyi magyar energetikai előírásoknak is éppen hogy megfelel. Azzal tisztában kell lenni, hogy a tégla még nagyon sokáig vezető szerepet fog betölteni az építőiparban, viszont az újabb követelmények az égetett agyag vázkerámiát műszaki határainak a szélére sodorták, teret engedve az innovációnak.

Az általános adatok ismeretében azok akár el is tántoríthatnának minket célunktól, viszont a technológiában rejlő lehetőségek és jövőbeli követelmények növekedése nem hagy kértséget a felöl, hogy EPS bennmaradó zsaluzatnak helye van az építőiparban csakúgy, mint hogy a minőségnek mindig lesz piaca, kereslete.

Egy új technológia elfogadásához, nem csak a követelményrendszeren, de a építkezéssel kapcsolatos szokásainkon és hozzáállásunkon is gyökeresen változtatni szükséges. Az ICF rendszer, mint a téglát helyettesítő technológia, nemhogy hátrányt, de inkább könnyítést jelent a kivitelezésnél, időben és minőségben egyaránt az alacsony energiafelhasználású épületek esetében.

A szakmai cikket az Isoshell Zrt /link/ biztosította: www.isoshell.hu