Építőanyag portál
szeptember, 2010
A tömör égetett agyagtégla
szept 26th
A tömör égetett agyagtéglát 25 X 12 X 6.5 cm méretben szabványosították. A habarcshézagokat is figyelembe véve, 1 m 3 falazathoz kb. 400 tégla szükséges.
Ezt a téglafajtát a kisméretű téglának nevezik. A tégla mérethelyessége rendkívül fontos, mert ellenkező esetben a téglák közötti habarcshézagok szabálytalanok és különböző vastagságúak, ami a kész téglafal szilárdságát nagy mértékben csökkenti a habrcsszükségletet viszont növeli.
A téglát a szabványos nyornószilárdság és az előállítás módja szerint nevezik meg. Az I—III. osztályú tégla lehet gépi vagy kézi készítésű. A hazai téglagyárak leginkább I. és II. osztályú gépi téglát gyártanak.
A szabványos méretű hazai égetett agyagtégla tömege a felhasznált agyagösszetételétől, a gyártási eljárástól és az égetés fokátólfüggően 2,7-3,5 kg között változik. A testsűrűség változásával a tégla fizikai tulajdonságainak egész sora változhat. A nagyobb testsűrűségű tégla nyomószilárdsága általában nagyobb, ugyanakkor azonban a nagyobb tőmörség folytán kisebb a hőszigetelő képesség, és csökken a vízfelvétel. A porózusabb tégla hővezetési együtthatója a kisebb érték felé tolódik el, könnyebben munkálható meg, továbbá nagyobb vízfelvételű a tégla és ezért jobban vakolható. Az időjárás hatásának közvetlenül kitett, tehát vakolatlan falazatot célszerű kisebb vízfelvételű téglából készíteni, mert ez fagállóbb. A téglában nem lehet olyan márga és mészcsomó, sem egyéb olyan szennyeződés, zárvány vagy vegyileg kötött anyag, amely nedvesség hatására repedést vagy elmállást idézhet elő .
A vízben oldható sókat nagy mennyiségben tartalmazó agyagból készült tégla felületén a falnedvesség elpárolgásának hatására a sók idővel fehér foltok alakjában kiválnak, kivirágzást okoznak. Ilyen agyagot szintén nem célszerű téglagyártáshoz felhasználni, egyrészt, mert a kivirágzás csúnya, másrészt, mert ez a vakolatot és a festéket könnyen ledobja. A tömör égetett agyagtéglát főként teherviselő , vagy térkitöltő falak, pillérek, kisebb kémények falazásához használják.
Tégla- és tetőcserepek
szept 25th
A tégla- és tetőcserépgyártmányok pórusos szövetű, színesre kiégő, túlnyomó részben mázatlan kerámiák. A téglaipar a következő termékeket állítja elő :
- tömör, kisméretű tégla,
- üreges téglák,
- falazóblokkok,
- vázkerámiák,
- fődémelemek,
- tetőcserepek.
A tégla– és tetőcserépgyártás az alábbi folyamatokból áll:
- a nyersanyag megválasztása és kitermelése;
- a nyersanyag megmunkálása, el őkészítése a formázáshoz: szállítás és tárolás, aprítás, keverés, nedvesítés, homogenizálás;
- formázás: extrudálás vagy préselés, méretre vágás;
- szárítás;
- égetés.
A tömör tégla gyártására alkalmas agyagok kevés finom és sok durva szemcséből állnak. Ezért a tömör tégla nagy porozitású és könnyen szárítható, viszont viszonylag kicsi a szilárdsága. A pillér- és kéménytéglákat finomabb szemcsékből álló agyagból állítják elő, így nagy szilárdságú termékeket nyernek.
Az üreges tégláknál és különösen a vázkerámiáknál, valamint a födémtégláknál megkívánt nagyobb szilárdságot ás kisebb porozitást a finom és a közepes szemcsék nagyobb mennyisége biztosítja. A vékony falú vázkerámiák készítéséhez igen nagy nyersszilárdság szükséges, amit a finom és a közepes szemcsék túlsúlya biztosít.
A tetőcserép nagy szilárdságát, kis porozitását és fagyállóságát a nagyrészt finom szemcsékből álló agyaggal biztosítják. A formázás leggyakoribb módja a csiga- sárszekrény sajtón való extrudálás. Ehhez képlékeny agyagpréshenger massza szükséges. Az agyagmasszában lévő légzárványok eltávolítását légtelenítéssel végzik, vákuumsajtósegítségével. A vákuumozás hatása igen kedvező,a nyersszilárdságot mintegy 60%-kal növeli.
A tetőcserepek gyártását is csigapréseken végzik. Az így készített termék neve szalagcserép, amely csak a két hosszanti éle mentén hornyolt. A hatékonyabb zárást biztosító, mind a négy éle mentén hornyolt cserép csak formában sajtolva készíthető. A sajtolt cserepek készítésének korszerű gépe a forgódobos prés, más szóval revolverprés. Ennek az eljárásnak el őnye még, hogy így tetszőlegesen kialakított felületű,változatosabb és szebb cserepek gyárthatók. A gerinccserepeket ugyancsak revolverpréssel készítik.
A szárítás során a nyerstermékből úgy kell a vizet elpárologtatni, hogy közben káros alakváltozás és repedés ne keletkezzék. A szárításra természetes vagy mesterséges szárítókat használnak. Utóbbinál valamilyen hőforrásból származó meleg levegőt alkalmaznak.
Az égetés a tégla- és cserépgyártás befejező és egyben legfontosabb művelete. A nyersen formázott test az égetéssel válik kerámiai anyaggá, elnyeri szilárdságát, megfelelő porozitását, alak- és térfogatállóságát. A tégla- és cserépgyártmányok égetése a többi kerámiatermékhez viszonyítva kisebb hőmérsékleten, 900-1100 °C között megy végbe.
A tégla- és cserépgyártmányok fajtái
Az üregeltség alapján megkülönböztetünk:
- tömör,
- üreges és
- vázkerámia
termékeket.
Tömör és üreges téglák
Régebben a falazótéglát tömör kivitelben készítették. A technológia fejlődésével azonban lehetővé vált a jó minőségű üregelt téglák készítése. Az üreges téglák előnyei:
- előállításukhoz kevesebb nyersanyag szükséges,
- szárításukhoz és égetésükhöz kevesebb hőenergia kell,
- tömegük kisebb,
- jobb a hőszigetelő képességük,
- térfogatuk a tömör tégláénál rendszerint nagyobb, ezért termelékenyebben falazhatók.
Az üreges téglák hőszigetelő képessége annál jobb, minél kisebb az egyes üregek mérete, és minél több sorban helyezkednek el az üregek. A sok kis lyukkal készült tégla általában jobb hőszigetelő, mint az azonos üregtérfogatú, de nagyobb üregekkel készült tégla. Az üregek a beépítés során függőleges vagy vízszintes helyzetűek lehetnek.
A födém- és válaszfalelemek üregei vízszintesek, a falazóelemek üregei vízszintesek vagy függőlegesek lehetnek. A téglák üregeltségét (üregtartalmát) térfogatszázalékban fejezik ki. A kevés lyukú téglák üregtartalma 10-15%, a soklyukú tégláké legalább 25%, és a lyukak száma legalább 50.
Az égetett agyagtégla
szept 25th
Az égetett agyagtégla a természetes követ, mint falazó anyagot a téglával nehezen ellátható, de kőben gazdag vidékek kivételével teljesen kiszorította. A tégla szilárdságán és időállóságán kívül jó hőszigetelő, szabályos alakban állítható elő, aránylag könnyen megmunkálható, az építőkövek közül még a legkitűnőbbnek sincs ennyi jó tulajdonsága.
Egyetlen hibája, hogy az égetéskor előálló zsugorodás miatt csak korlátozott méretekben gyártható. A kisméretű téglák elhelyezése nagyon munkaigényes, ezért a korszerű , tömeges építkezések céljára kevésbé alkalmas. A korszerű építési módok közül a blokkos építkezésekhez előre falazott blokkok formájában használják fel.Kiváló tulajdonságai és egyszerű elhelyezési módja miatt a családi házak és egyedi építkezésekhez kítűnő megoldást nyújtanak.
Extrém energiatakarékos házat építene? Megoldás a passzívház!
szept 24th
Új ház építése nagy kihívás. Számos szempontot mérlegelni kell ahhoz, hogy egy harmonikus, biztonságos otthont teremtsünk. Gondos tervezés szükséges új házunk tájolásának, kialakításának, felszereltségének meghatározásához. A cél egy olyan egységes rendszer kialakítása, ami tökéletesen igazodik a leendő lakók életmódjához, elvárásaihoz. Mindezt úgy célszerű megtenni, hogy új házunk fenntartási költségei se terheljék meg nagyon a pénztárcánkat.
A passzívházról, amely a tökéletes szigetelésével és a megújuló energiaforrások kihasználása révén magas komfortfokozatot és alacsony rezsiszámlákat biztosít.
Passzívház tökéletes otthont biztosít, amely az energiatakarékossága révén nagyságrendekkel kisebb mértékben terheli környezetünket, mint egy hagyományos ház. Ezzel együtt a fenntartási költségei is jóval alacsonyabbak. A www.passzivhaz.com weboldalunkon összegyűjtöttünk minden fontos információt a passzívházról.